A szomatika azaz testtudat tan

A Szomatika (szenzomotoros emlékezet helyreállí­tása) egy tanítási eljárás, nevelés, amit egy aktív, tevékenyen közremű­ködő személlyel végzünk, aki számára ez a gyakorlat egy belső minta lesz, amely az agyból kifelé, az izomzat felé irányul. A régi, helytelen beidegződések (SMA) helyett az agy újra tanulja a helyes beidegződéseket. Az öregedésnek tulajdonított jelenségek ezzel a módszerrel visszafordíthatók. Az orvosok által természetesnek vélt „időskori „ mozgásszervi panaszok általában csak rossz beidegződések (SMA). A szomatikával ezek a panaszok megszüntethetők.

Egyfajta életviteli móddal lát el bennünket, melynek segítségével a bennünket érő környezeti stressz hatások ellenére is képesek lehetünk fájdalmak nélkül,könnyedén mozogni, valamint mind fizikai, mind lelki értelemben véve boldogabban élni.

A SZOMATIKUS TESTTUDATNEVELŐ GYAKORLATOK legna­gyobb haszna valószínűleg a prevenció. A megelőzés, fiatal emberek testi-tudati nevelésével, szomatika kezelések alkalmazásával valósítható meg. Az érzékelési tuda­tosságot és motoros irányítottságot megfelelően fejlesztő, személyre szóló és széles körben bevezetett programnak az idejében történő begyakorlása már egy emberöltő távlatán belül vissza tudná szorítani a közegészség hanyatlását okozó problémák jelentős részét.

SMA (szenzomotoros-amnézia)

Életünk minden tapasztalata egyben testi tapasztalat is.
A szenzoros és motoros(érző- és mozgató, röviden szenzomotoros) rendszerünk jellemzően sajátos és önkéntelen izomreflexekkel ad folyamatos választ a mindennapok feszültségterheléseire valamint a testi-lelki sérülésekre. Ezek az ismétlődően kiváltott reflexválaszok megrögzötten tartós és önkéntelen izom-összehúzódásokat hoznak létre, melyeket akaratlagosan nem tudunk feloldani. Mélyen gyökereznek, tudattalanok.
Hiába fekszünk le aludni, az izmok képtelenek ellazulni, tartós feszültségben maradnak.
Idővel el is felejtjük, milyen szabadon mozogni. Mindennek következménye a merevség, fáradtság, fájdalom és mozgáskorlátozottság. A felejtésnek ezt a szokássá rögzült fokozatát hívjuk szenzomotoros amnéziának (SMA), azaz az érző mozgató rendszer emlékezetvesztésének. Mivel a jelenség a központi idegrendszerben játszódik le, ezért
nem is vagyunk vele tisztában. Sajnos már korai gyermekkorban is előfordulhat.
Félelmektől terhes környezetben élő gyermekeken is felfedezhetők a tünetek, mint pl.
a besüppedt mellkas, a tartósan felhúzott váll, az erősen görbült nyak.
A súlyos sérülésekkel járó traumatikus események szintén létrehozhatják.
Ilyen pl. a gerincferdülés, az enyhébb járáshiba.
Az SMA tehát az idegrendszer egyfajta alkalmazkodási válaszreakciója, mely speciális szomatikus testtudat nevelő ún. szómatorna gyakorlatokkal kiküszöbölhető.

Az SMA okozta ideg-izomzati reflexek által kiváltott önkéntelenizom-összehúzódások
nagyon specifikusak, jellegzetesek és sajátságosak.

Neuromuszkuláris (ideg-izomzati) stressz

Stressz hatására kialakuló izomzati válasz reflexminták vizsgálata alapján kétféle stressz kiváltotta izom reflexválasz létezik. Mindkettő alapvető, alkalmazkodási célú, önkéntelen reflexválasz, mely a túlélést segíti és mélyen bevésődött a központi idegrendszerbe. Mindkettő arra szolgál, hogy megvédjen bennünket a veszélyektől illetve elindítson az élet kínálta lehetőségek felé. Akármelyik reflex lép fel az a test teljes izomrendszerére hatást gyakorol. Nézzük meg ezeket közelebbről:

Start vagy „Zöld fény” reflex

Mai társadalmunkban a felnőtt lakosság 80%-a szenved hátpanaszoktól.
Az okokat tekintve első helyre tehetjük a mindennapi kihívásokat. Az ipari társadalom számára ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy létrejöhessen a termelő gazdaság. Nap, mint nap a teljesítmény, a mennyiség, a minőség, a kitűzött határidő betartása kerül előtérbe. Az erre adott neuromuszkuláris válaszreakció az ívbe hajlított hát. A medence hátoldalát a gerinccel összekötő izmok megfeszülését a nyak, a váll, a far, és a comb izmainak megfeszülése kíséri.

Ha ezek az okok tartósan fenn állnak a hátrafeszített testtartás idővel megszokássá válik.

Stop vagy „vörös fény” reflex

Minden emlősnél megfigyelhető a visszavonulási válaszreflex és elképesztően gyorsan játszódik le. Vészhelyzetben mire egyáltalán tudatosan megakadályozhatnánk, vagy akár csak észlelnénk a történéseket már le is zajlott.
„ Előbb menekülj meg, aztán mélázhatsz rajta!”

A túlélés azonnali választ követel. Az erre adott neuromuszkuláris válaszreakció a test elülső oldalán a fejtől (arc, nyak, váll, has, combok)
a lábfejig végigvonuló izom összehúzódás. A hát ebben az esetben előregörnyed. A tartósan fenn álló aggodalom, szorongás a testet előregörbíti és idővel ez is megszokássá alakul. Az összehúzódó hasizom csökkenti a test belső térfogatát így megnöveli a hasüregi nyomást, mely belső szervi problémákat is okozhat.

A neuromuszkuláris stressz végeredménye.

A két reflex fokozatosan egymásra is hatni kezd, méghozzá zavarólag.Amíg ugyanis az egyik fennáll, addig a másik nem tud teljes mértékben érvényesülni. A két reflex egymásra épülve bezárja a csontvázat saját izomzatába, melynek következménye a merev és korlátozott mozdulatok, a krónikus idült, fájdalom és fáradtságérzet, az állandósult felszínes légzés, a magas vérnyomás.

Trauma reflex

Célja, hogy megóvjon bennünket a fájdalomtól és egyértelműen a test egyik oldalán keletkezik. Rendszerint károsan érinti a járást és az egyensúlyérzéket. Amikor testünket sérülés éri
(ez lehet műtéti beavatkozás is), az izomzat összerándulása védekező területet hoz létre.
A jobb és bal oldalán létrejöhet és hozzáadódhat bármely két korábbi reflexhez is. Amennyiben a start reflex-el együtt lép fel a leggyakoribb következmény az isiász vagy ülőidegzsába. A test két fele közötti különbség nagyon gyakori, sokszor látjuk és észre sem vesszük,
mert természetesnek tűnik.
A tartósan fenn álló fájdalom a testet oldalirányba görbíti és idővel
szintén megszokássá alakul.